Az első meccs volt Samuel Eto'o nélkül, s szerencsére a tartalékok jól vizsgáztak, hiszen Gudjohnsen nyerőember volt, és a csereként beállt Saviola is betalált. Rijkaard az összeállításnál végül a szerkezet megtartása mellett döntött, s az izlandi támadót jelölte a kezdőcsapatba, ami összességében jó döntés is volt. A találkozó első perceire a küzdelem volt a jellemző, mindkét együttes a labda birtoklására helyezte a hangsúlyt, s a nagy hajtásban helyzet nem is alakult ki. Nagyot fordult viszont a kocka, mikor a 11. percben kicsit szerencsés módon, ugyanakkor gyönyörűen, megszerezte a vezetést a baszk gárda. Yeste vezette föl a Bilbao kontráját mellyel szemben a Barca védelme csak hátrált. A labda a baloldalon Llorentéhez került, s az ő beadása Márquezen olyan szerencsétlenül pattant meg, hogy tökéletesen jutott vissza Yestéhez, a tar középpályás pedig kapásból, irgalmatlan nagy gólt lőtt a hosszú sarokba. A katalán védelemből egyébként Edmílson marasztalható el elsősorban, aki nem maradt Yestével végig, így a lövést senki sem zavarta. A Barcelonának más választása nem maradt, azonnal támadni kellett, csakhogy ez máris sokkal nehezebbé vált. A Bilbao nagy erőket mozgósított a jó védekezése érdekében, s ennek meg is lett az eredménye. Egy akciót viszont így is tudott vezetni a Barca, mely döntőnek bizonyult: Messi tört előre nagy lendülettel, s parádésan tálalt Gudjohnsen elé, az izlandit viszont hátulról buktatta Casas, melyért a játékvezető kiállította a védőt. Miután a támadó biztosan gólhelyzetbe került volna, ezért a súlyos ítélet meghozható volt, így pedig a vendégcsapat a hátralévő bő 65 percben emberelőnyben játszhatott. Ennek kihasználásával azonban volt gondja volt a Barcelonának, s hiába volt a labda nagyon nagy arányban Xaviéknál, a gárda helyzeteket nem tudott kialakítani. Följegyezhető egy veszélyes Ronaldinho szabadrúgás, illetve egy ígéretes Xavi lövés, de végigjátszott támadása nem volt a Barcának. A kiállításra viszont reagáltak az edzők is, előbb bilbaói, majd barcelonai részről. A baszkoknál Exposito jött a védelmet megerősíteni Llorente helyett, Rijkaard pedig tíz perccel később Giulyt állította a támadósor jobb oldalára, és hozta le Edmílsont. Ezek után sem volt benne a játékban, hogy megszülessen az egyenlítő gól, a szerencse viszont ezúttal a gránátvörös-kékekkel volt. Egy jobb oldali beadás átszállt a baloldalra, melyet Gudjohnsen gyűjtött be, beíveléséből pedig Ustaritz szerzett öngólt. A baszk játékos becsületére szól, hogy a már Puyol is gólt lőhetett volna, de mivel a Barca kapitány elvétette a labdát, így az róla pattant a hálóba. Nem vitás, nagy szerencséje volt a Barcelonának, hogy még a szünet előtt sikerült kiegyenlítenie, így a második félidő előtt már korántsem volt reménytelen a helyzete. Kicsit később Fortuna már inkább elpártolt Rijkaardék mellől, mert a második félidő első percében egy Giuly által lekészített labdát Márquez a tizenhatos sarkáról, kapásból lőtt a jobb kapufára. A mozdulat gólt érdemelt volna, de ha ez nem is ment be, valamivel később már szerencsével járt a Barca. Az 52. percben Gudjohnsen kaphatott volna tizenegyest, miután gyanús körülmények között esett el a büntető területen belül, a bírói síp viszont néma maradt. A katalánok így tovább űzték, hajtották a Bilbaót, s ennek végül a 60. percben lett meg az eredménye: Xavi találta meg a rést a hazaiak élő falán, ütempassza eljutott Gudjohnsenhez, Eto'o helyettese pedig remek mozdulattal, aláemelve a labdának, a hosszú sarokba lőtt. Ez volt a meccs fordulópontja, s innentől kezdve már az történt a pályán, amit a vendégek akartak. Rijkaard becserélte Iniestát Deco helyett, majd valamivel később Saviolát is Gudjohnsen helyett, melyek Giuly beállításával ellentétben kiváló változtatások voltak. A fáradtan mozgó Deco posztján Iniesta határozottan jól teljesített, s gólpasszt adott, Saviola pedig hatalmas tettet hajtott végre, melyre a nyár folyamán senki nem fogadott volna: gólt szerzett régi-új csapatában. Az egyre fáradó, s meg is tört baszkok egyre kevésbé tudták lereagálni a Barca akciókat, így született a harmadik vendég gól is. Ismét Xavitól indult a támadás, kiváló labdát kapott Iniesta, de a gólhelyzetben nem kapura lőtt, hanem a biztos gól érdekében még továbbpasszolt a baloldalon érkező Saviolához, az argentin pedig könnyedén lőtt a már félig üresen hagyott kapuba. Nem volt nehéz feladat a támadónak, - a kálváriája ismeretében - mégis óriási tett a részéről, hogy Barca mezben ismét eredményes lehetett... A hátralévő bő negyedórában tovább nőtt a Barcelona fölénye, s a vendégek egyre könnyedebben is játszottak, bár újabb gólt nem szereztek. Erre pedig volt lehetősége Ronaldinhónak egy szép emelés után, s Messinek is egy helyzetből, azonban így is magabiztosan győzött a gránátvörös-kék csapat. A kritikák viszont most is helytállóak, mert a Barca alapjába véve rosszul játszott, s nagyon nehezen találta meg az ellenszerét a betömörülő Bilbao védelemnek. Az tehát megállapítható, hogy a címvédő nincsen csúcsformában, de ezzel a ténnyel, valamint Eto'o elvesztésével is győzni tudott, ami mindenképpen pozitívum. Athletic Bilbao-FC Barcelona: 1-3 (1-1) Bilbao, San Mamés Néző Vezette: Fernandez Borbálan Athletic de Bilbao: Lafuente; Iraola, Ustaritz, Sarriegi, Casas; Etxeberria (Urzaiz 61'), Orbaiz, J. Martínez, Garmendia (Gabilondo 72'), Yeste y Fernando Llorente (Expósito 21'). F.C. Barcelona: Valdés; Zambrotta, Puyol, Márquez, Gio; Xavi, Edmílson (Giuly 30'), Deco (Iniesta 61'); Messi, Gudjohnsen (Saviola 70') y Ronaldinho. Gólok: Yeste (10'), Ustaritz öngól (46'), Gudjohnsen (60'), Saviola (31') Sárga lap: Messi (68') Kiállítás: Casas (18') A mérkőzés legjobbja (az Eurobarca értékelése szerint): Xavi Hernández Gudjohnsen hasonlóan nagy érdemeket szerzett a győzelemben, mint a katalán középpályás, hiszen az öngólt megelőzően ő adott középre, s a döntőnek bizonyuló fordítást is ő hajtotta végre. Xavi azonban komplexebb teljesítményt nyújtott, jól végezte el a védőmunkáját, jól mozgatta a csapatot, valamint a két utóbbi gólban is nagyon nagy szerepe volt.